Húsvéti szokások ételek Ausztriában

Böjt (Fastenzeit)

Hamvazószerdával kezdődik, amikor is sok étterem heringlakomával (Heringschmaus) várja a vendégeket. A Húsvétot megelőző 40 napban, a böjt idején, általában nem tartanak táncos rendezvényeket és egyéb szórakoztató összejöveteleket. A böjt végét a Húsvét (Ostern) ünnepe jelenti. Ehhez is ősi népszokások fűződnek. A Krisztus előtti időkben a fény sötétség feletti győzelmét ünnepelték ekkor.

Húsvét után megkezdődik a fesztiválok ideje, amely akár Márton- napig is eltarthat. Jellemző a nyári hónapokra, hogy a környező települések egymás után rendezik meg fesztiváljukat, aminek sokféle apropója lehet: eperfesztivál, tűzoltófesztivál, nyárnyitó- záró fesztivál… Az őszi hónapok fesztiváljainak témája inkább a betakarítás, köszönetnyilvánítás a bőséges terményért, szüret, de népszerűek a „tökös” fesztiválok is.

Ősszel vadhetek, gombás ételek, must, újbor és Márton- napi libasült színesítik az éttermek kínálatát.

HAMVAZÓSZERDA

A húshagyókedd után következő szerda. Szigorú böjt. A nagyböjti időszak kezdete. Elnevezései:böjtfőszerda, böjtfogadószerda, szárazszerda.

Ezen a napon a templomban a pap hamvazott, vagyis jelképesen hamuval jelölte meg hívei fejét.

A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert. A legrégibb idők óta a nyilvános bűnbánók szőrzsákba öltözve hamut hintettek fejükre. Erre a hagyományra megy vissza a hamvazás szokása.

A templomokban azzal a hamuval hamvaztak, amely az előző évi szentelt barka elégetésével keletkezett. A mise előtt a pap megszentelte a hamut, majd megjelölte vele az elé járuló hívek homlokát. Közben ezt mondta: „Emlékezzél meg ember, hogy porból lettél és porrá leszel.” A szertartáson a hagyományos életformában élő katolikus falvak és városok apraja-nagyja részt vett.

A hamvazószerdán szentelt hamut a nép szentelménynek tekintette. Úgy vélték, hogy akihamvazkodik, annak nem fáj a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy azoknak se fájjon a fejük.

Ausztria konyhája és étkezési szokásai

Ausztria különlegességeit az egykori birodalom országainak is köszönheti, noha itt lettek tökéletesítve. Az étkezés – bárhol is járjunk – fontos dolog!

Ételek

Apfelstrudel: almás rétes

Germknödel: gőzgombóc (édesség), tésztából és szilvalekvárból áll, fogyasztható vajjal vagy vaníliaöntettel és mákkal 

Girardi rostélyos: marhasült szalonnával

Gugelhupf: kuglóf

Kaiserschmarrn: császármorzsa

Knödel: knédli, melynek alapvető hozzávalói: liszt, krumpli, zsemlemorzsa, élesztő

Krapfen: fánk

Sacher-torta: Franz Sacher receptje alapján

Tafelspitz: marhafartő

Wiener Schnitzel: Bécsi szelet

Zwiebelrostbraten: Hagymás marhaszelet

Zwetschkenröstel: Párolt szilva

Salzburger Nockerln: édesség felvert tojásfehérjéből és tojássárgájából

Tiroler Gröstl: Tiroli burgonyás, hagymás ételspecialítás

Leberknödelsuppe: Májgombócleves

Italok

Jagertee, Jagatee- Rumostea

Glühwein- forraltbor

Glühmost- forralt must

Kávéfélék

Osztrák sör

Bodzaszörp

Almafröccs

Almdudler

Borok

Red Bull

Ausztria 5 legjobb söre:

STIEGL, ZIPFER, GÖSSER, KAISER, SCHWECHATER

  Jellegzetes húsvéti ételük a füstölt heringes  saláta (heringsschmaus).